A jövőben felsőoktatási intézménybe 78 pont alatt nem lehet bekerülni, s csak azért az emelt szintű érettségiért jár majd többletpont, amelyből a felvételi eredményeket (szerzett pontokat) kiszámítják - ismertette az oktatási miniszter a felvételi eljárás és pontszámítás tervezett változásait. A felsőoktatási intézménybe a bejutási küszöb 72 pontról 78 pontra való felemelésével biztosítani akarják, hogy a legjobb felkészültségű diákok kerülhessenek be az egyetemekre, főiskolákra, s kettes érettségivel erre ne legyen lehetőség. A másik intézkedés célja, hogy a korábban és az adott felvételi időszakban elért eredmények kombinálásának lehetőségét megszüntessék - mondta Magyar Bálint.
Hozzátette: változás még, hogy bár továbbra is két nyelvvizsgáért jár pluszpont, de azt a jelenlegi 20 pont helyett 10 pontban maximálják.
Középfokú "C" típusú nyelvvizsgáért 7 pontot, a felsőfokúért 10 pontot lehet kapni. Az intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy a nyelvtudás kevésbé legyen meghatározó egy-egy kurrens szakra való bejutásnál. Módosul a közép- és emelt szintű érettségi vizsga százalékos eredményeinek felvételi ponttá való átszámítása is - közölte a szakminiszter.
A kiosztott háttéranyag szerint míg idén 90-100 százalékos érettségi eredmény tantárgyanként 30 pontot ért, addig jövőre ehhez legalább 94 százalékot kell elérni. A szaktárca szeretné azt is elkerülni, hogy nagyon sok diáknak legyen bizonyos szakokon azonos pontszáma. Ezért 2007-től vagy 2008-tól minden szakon kötelező lenne az adott szakcsoportban választásra felajánlott tárgyakból két érettségi eredményt beszámítani.
Magyar Bálint ugyanakkor azt nem tartotta jó megoldásnak, hogy kötelező legyen mindenkinek emelt szintű érettségit tennie, aki a felsőoktatásba jelentkezik. Utalt arra, hogy a korábbi években a 160 ezer jelentkező közül mintegy 60 ezer diák felvételizett, a fennmaradóak hozott pontjaikat duplázták.
Az egyetemeknek továbbra is joguk lesz megválasztani, hogy mely szakokon kérnek emelt szintű érettségi vizsgát. Ettől függetlenül a szakminiszter arra számít, hogy az ideinél jóval több diák él majd ezzel a lehetőséggel.
Kérdésre válaszolva elmondta: nem érti Sió Lászlónak, a Fidesz oktatáspolitikusának a javaslatát a kimaradó háromezer, államilag finanszírozott hely átcsoportosításáról. Ezek a helyek a fellebbezésekre, az egyházi és hitéleti oktatás finanszírozására és a határon túli diákok számára vannak fenntartva.
"Nem tudom, hogy úgy értsem-e Sió László javaslatát, (...) arra kéri a kormányt, hogy a hitéleti képzés állami finanszírozását szüntessük meg, a határon túli diákok számára a tandíjmentes oktatást szüntessük meg és ezeket a helyeket csoportosítsuk át más területekre. Én ezt nem tenném" - mondta Magyar Bálint, hozzátéve: a 62 ezer államilag finanszírozott helyet szétosztják.
A miniszter "morálisan kétes értékű szavazathajkurászásnak" nevezte, amit a fideszes politikus folytat azzal, hogy felvonultat egy-egy diákot akit nem vettek fel. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa közölte: egyének számára nincs mód a fellebbezésre, bírósághoz lehet fordulni, ezt az alkotmány lehetővé teszi. A jelenlegi felvételi rendszer és végeredménye jogszerű.
(MTI)
|
Katalógusok-Lexikonok
Felhasználóknak
