Klub 18-40 Társkereső - Csúcssebesség

A hagyományos versenyeken a pilótáknak csak egymást ... >>>

	A hagyományos versenyeken a pilótáknak csak egymást, a csúcskísérleteknél az időt és a korábbi rekordokat kell legyőzniük. Napjaink leggyorsabb szárazföldi járműve a hangnál sebesebben képes száguldani: *Andrew Green* a brit Királyi Légierő zászlósa az egyetlen ember a földön, aki *Tornado* vadászgéppel és autóval is átlépte a bűvös határt: négykerekű szörnyetegével pontosan 1227,3 km/órás sebességet ért el a nevadai sivatagban, az 1997-es rekord ma is él. A 110 ezer lóerős teljesítményű *Thrust SSC* másodpercenként négy liter kerozint fogyasztott, és a rekordautó költségei meghaladták a hárommillió dollárt.
Szóval a száz kilométerenként 5400 litert fogyasztó *SuperSonic Car* hétköznapi közlekedésre alkalmatlan, de mérete és felszereltsége miatt sem felel meg a közúti igényeknek és előírásoknak, ezért a műszaki vizsgán sem menne át. A rekorder utcai autók viszont már teljesen más kategóriát képviselnek. A tömeggyártók hallgatólagos megállapodását felrúgva több cég is forgalmaz 250 km/óránál nagyobb sebességre képes autókat, amelyeknek kényelmes utasterébe akár ketten is beférnek, és némi csomagot is beléjük lehet préselni. Túl sokat persze nem, de aki egymillió eurós kocsit vesz, annak valószínűleg elég egy tartalmasabb hitelkártyát cipelnie, az pedig a zsebben is elfér.
	Napjaink leggyorsabb szériagyártású személyautója a *Veyron: a Bugatti* modelljével a Volkswagen gyári tesztpályáján túllépték a 400 km/órás álomhatárt, az értéket a TÜV Süddeutschland gárdája mérte. Ez persze még nem elég a csúcshoz, hiszen azt a Nemzetközi Automobil Szövetségnek, vagyis a *FIA* szakembereinek hitelesítenie kell. A *Veyron* a szabályoknak megfelelően ugyanazon a pályán mindkét irányban egy órán belül átlépte a 400-as tempót, és ezzel túlszárnyalta a Koenigsegg eddigi teljesítményét. A svéd gyártmányú szuperkocsi nem nevezhető éppen tömegmodellnek, mert éves termelése öt darab, ám így is tartja a szériaautók hitelesített gyorsasági világrekordját.
A *Koenigsegg CCR* a *Nardo* oválpályán 372 km/óráról 388 km/órára javította a *McLaren* 1993-ban felállított nem hivatalos sebességrekordját és a Volkswagen wolfsburgi pályáján, egyenes úton felállított 386,7 km/órás rekordját is, amelyet 2005 januárjában állított fel a 9ff tuning cég által 840 lóerősre izmosított *Porsche GT3-as. A Koenigsegg a Nardo oválpályán elért eredményét a Guinness Rekordok Könyve* elfogadta világrekordként. A CCR modell nyolchengeres, 4,7 literes motorja a gyári mérések szerint 395 km/óra fölé tudja gyorsítani a szénszálas erősítésű karosszériával készült, 1250 kg tömegű autót, 806 lóerős motorjának nyomatéka 5700-as fordulatnál 920 Nm. Álló helyzetből 3,5 másodperc alatt gyorsul százra.

A márka tulajdonosa és a gyár vezetője, Christian von Koenigsegg szerint az oválpályán beállított sebességrekord egyenes úton bármikor a végsebességéig fokozható, ám ezeket a kísérleteket hagyományosan a prototípusok tesztelésére épített dél-olaszországi Nardo pályán tartják. Itt döntött rekordot korábban a Ferrari Enzo (355 km/ó), a Porsche Carrera GT (334 km/ó), a McLaren Mercedes SLR (334 km/ó) és a Lamborghini Murcielago (330 km/ó). Az autó sebességét Tag Heuer fotocellás rendszerrel mérték, és a pálya egy kilométer hosszú szakaszán a két fotocella között eltelt időből számították ki az átlagsebességet, amely pontosan 387,87 km/óra volt, és ez ma hivatalos sebességi világcsúcs a szériagyártású autóknál.

Mivel a Nardo egy 12,5 kilométer hosszú oválpálya, így az autók nagy sebességnél is kanyarodva haladnak, ezúttal például 30 fokkal volt elfordítva a kormány a középálláshoz képest. Ez azért jelent problémát, mert a kerekek kanyarban nagyobb ellenállást fejtenek ki, így nagyobb teljesítmény kell azonos sebesség eléréséhez. A csúcsdöntéskor a külső levegő hőmérséklete 8 Celsius-fokos volt, a gumiabroncs 64, a hűtőfolyadék 91, a töltőlevegő-hűtő mögötti levegő 64, a váltóolaj 94, míg a motorolaj 112 fokos volt.

A CCR alapfelszerelése a klíma, az elektromos ablakok és tükrök, a bőr belső, az ABS, a kipörgésgátló és a vezetőoldali légzsák. A rendelhető extrák között szerepelnek például a kerámia versenyféktárcsák, a GPS navigációs rendszer, az egyedi színkombinációjú utastér vagy a négypontos biztonsági öv és a tolatóradar. Christian von Koenigsegg állítja, hogy csak biztonsági módosításokat végeztek, és a rekorder CCR bukócsövében, négypontos övében, valamint beépített tűzoltórendszerében különbözik a sorozatgyártású változattól, amelyet bárki megvehet, ha van közel egymillió eurója.

A pénz persze még nem elég, jó adag megszállottság is kell a vásárláshoz, hiszen a szuperkocsik teljesítményét még a sebességkorlátozás nélküli német autópálya-szakaszokon sem lehet kihasználni, a gyártók is csak különleges ringeken tesztelték ezeket a modelleket, és csak az autó teljesítményét garantálták, a száguldásra alkalmas helyet már a vevőnek kell megtalálnia. Ez sem könynyebb, mint kifizetni egy Bugattit.

Nepszabadsag

CSÚCSRA TÖRŐK

Az ember minden eszközzel megpróbál a leggyorsabbnak lenni: a bicikliknél 245 km/óra a rekord, ennél mindössze öt kilométerrel volt lassúbb egy síelő. A motorkerékpárosok között 519 km/óra, a teherkocsiknál 605 km/óra, az autóknál 1227 km/óra, a napelemesnél 78 km/óra a világcsúcs. Vízen 368 km/órás tempót, sínen 581-et sikerült eddig elérni, de a japánok már dolgoznak egy ennél is gyorsabb mágneses vasút továbbfejlesztésén.