A határok megnyitásával az építőanyag-piac szereplői jelentős export lehetőségekhez jutottak a vámmentesség, a termékek szabad áramlása miatt, míg az építőiparnak előnnyel járt a munkaerő szabad áramlása, viszont hátrány az, hogy a tőkeszegény magyar cégek is bekerültek a felerősödött piaci versenybe.
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) kiemelte, a közösségi piac megnyitása tette lehetővé azt is, hogy a magyar építőanyag-gyártóknál a válság némileg késleltetve, illetve tompítottan éreztette hatását.
A téglagyártók számára Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Németország jelentik a fő célországokat. A cserépgyártók ettől nagyobb szállítási távolságot is elbírnak.
Az ablakgyártók az export lehetőséget lassabban tudták kiaknázni. Ennek az volt az oka, hogy az osztrák és német piacon 3-4 év késéssel nyíltak meg az értékesítési csatornák, mivel ennyi idő kellett ahhoz, hogy a termékek beépítői munkavállalási engedélyt kapjanak.
A válság kirobbanását követően a – cseh és szlovák cégeken keresztül érkező, dömpingáras – lengyel ablakok zavarták meg a piacot. Ez azonban lecsengett, mivel a magyar termékek ettől jobb minőségűek.
Az uniós tagság után az építőanyag gyártók könnyebben jutottak import árukhoz, speciális félgyártmányokhoz is. Az elmúlt 10 évben nagyon jelentős beruházások – technológiai- és termékfejlesztések – történtek ebben a szektorban, de ez nem kifejezetten az EU-csatlakozás miatt történt, mivel a beruházást végző cégek már előtte is Magyarországon működtek.
Előny lett az is, hogy egységes, előremutató szabályok születtek. Ilyenek például az energiahatékony felújításra és építésre vonatkozó előírások, vagy pedig az építőanyagokra vonatkozó egységes teljesítmény nyilatkozatok előírása. Ez utóbbiak a közösség egész területén érvényesek, de vannak gyártók, akik a periférián lévő országokba az egységes teljesítmény nyilatkozatokba foglaltnál rosszabb minőségű termékeket szállítanak.
A határok teljes megnyitásával egyre gyakrabban fordulnak elő csalások és visszaélések. Elsősorban az áfa-csalások jelentősek, és rontják a korrekt magyar cégek versenyképességét.
A csatlakozással az egységes uniós piac részévé vált a magyar építési piac, annak minden előnyével és hátrányával. Előny a munkaerő szabad áramlása, míg hátrány, hogy a tőkeszegény magyar cégek is bekerültek a felerősödött piaci versenybe – áll az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében.
A munkaerő szabad áramlása azért fontos, mert az építési vállalkozások korábban csak egyedi engedélyezési eljárás és létszámkontingensek keretében vállalhattak munkát és foglalkoztathattak szakembereket az Unió országaiban.
A szabad munkaerő-áramlás eredményeként ezek a kötöttségek megszűntek.
Az uniós forrásból finanszírozott építési-beruházási létesítmények kivitelezése biztos piacot jelent a vállalkozásoknak Magyarországon.
Előnyös az is, hogy közvetlenül hat az uniós minőségi igény és a szabványok rendszere. Ugyanakkor hátrányos a magyar tulajdonú tőkeszegény cégekre, hogy nem egyenlő esélyekkel indulnak a felerősödött piaci versenyben.