Gibraltár

A Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé nyit utat a Gibraltári-szoros. Az eltelt évszázadok során gyakran háborúztak miatta, s volt politikai viták tárgya is. A különleges természeti viszonyok nemcsak fontossá tették, de gondokat is okoznak, főként a hajózásban. Így Gibraltár problémái nem csupán egy néhány négyzetkilométeres vidék sorsát befolyásolták.

Az afrikai és az európai szárazföldet a Gibraltári-szoros legkeskenyebb részén mindössze 14 kilométer választja el egymástól. Ekkora ugyanis a távolság a Marokkóban fekvő Cres-fok és a spanyol Marroqui-fok között. A szoros legnagyobb szélessége a Trafalgar-foktól az Espartel-fokig mintegy hatvan kilométer. Különleges helyzet ez; nemcsak a Földközi-tengert és az Atlanti-óceánt kapcsolja össze, hanem sajátságos keresztút szerepét tölti be Európa és Afrika között. Ezekkel a földrajzi sajátosságokkal magyarázható a gazdasági és hadászati jelentősége.

Gibraltár

Amióta a Szuezi-csatornát 1869-ben megnyitották, azóta úsznak szakadatlan áradatban a hajók az európai ésa a keleti országok között a Gibraltári-szoroson át. Sem a térség jelentősége, sem hajóforgalma nem ekkor kezdődött, hanem visszanyúlik az ókorig. Művelődéstörténeti emlékek tanúskodnak arról, hogy már Kárthágó virágkora idején, az i. e. VI. században volt kapcsolat a két part között. Később ezen az útvonalon át szállták meg a mórok a mai Spanyolország nagy részét.

Még később, a XV. században a szoros túloldalát, az afrikai partokat, viszont a spanyolok foglalták el. Ez az ellentámadás egyszer, s mindenkorra elejét vette az esetleges újabb muzulmán behatolásnak. Ekkor alapították a spanyol fennhatóság alatt levő két kikötőt: Ceutát és Melillát is. Spanyolország fontos hadászati pontnak tekinti Ceutát, hiszen a kikötő birtoklása az ország számára kijáratot biztosít a Földközi-tenger vizeire az afrikai partok felől.

Gibraltár

Gibraltár területe 6,5 négyzetkilométer, lakossága körülbelül 30 ezer fő, mind brit állampolgár. Maga az elnevezés az arab Dzsebel-al Tarik név elferdítéséből származik, ami annyit tesz, mint Tarik szirtje. Tarik ibn Szaid arab hadvezértől ered, aki ezen a helyen szállt partra a VIII. században, amikor az Ibériai-félsziget meghódítására indult. A szoros aztán ettől a szirttől kapta a nevét, hiszen a 429 méter magas, szürke szikla mindig fontos tájékozódási pont volt a tengerészek számára. Az ókoriak is ismerték, és Héraklész oszlopának nevezték. Gibraltár nagyszerű természetes erődítmény és kikötő. Innen át lehet tekinteni az egész város területét. 1704-ben az egyesített angol és holland hadak elfoglalták Spanyolországtól, miáltal Nagy-Britannia évszázadokon át egyik legfontosabb hadi támaszpontját szerezte meg. A szoros még a II. világháborúban is jelentős szerepet játszott: a Földközi-tengren és az Atlanti-óceán keleti térségében harcoló szövetséges csapatok támaszpontja volt.

Gibraltár

Hadászati szerepe nem csökkent, hiszen a Földközi-tenger mélyén atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárók cirkálnak Természetesen a szorosnak békés, gazdasági jelentősége is van. A napi forgalom néha elérte a napi kétszáz hajót. Egyes helyeken a szorosnak a nap bármely szakában egyszerre öt-tíz hajót lehetett látni. A Gibraltári-szorost forgalma után a második legfontosabb természetes tengeri útnak tarthatjuk. Csak a napi átlagban 330 hajót átbocsátó Calais-i szoros vagy, ha úgy tetszik, Doveri-szoros előzi meg.

A stratégiai sebezhetőség szempontjából az első három közé sorolható. A másik két, hadászatilag kényes szoros, a Bab el-Mandeb, amely az Arab-félsziget és Afrika közötti Vörös-tengert az Adeni-öböllel köti össze, és mintegy ötven kilométer hosszú, valamint a Hormuzi-szoros, amely az Arab-félsziget és Ázsia, illetve a Perzsa- és az Omániai-öböl között mintegy 150 kilométer hosszúságban. Ez utóbbiakban azonban sokkal kevesebb hajó halad át. A bab el-Mandeb szoroson évente húszezer hajó, a Hornuzi-szoroson át másfélszer annyi. Ezek a sebezhető pontok azért vonják mindinkább magukra a politikusok figyelmét, mert fontos szerepet játszanak az olajszállításban.

Gibraltár

A Gibraltári-szoroson át szállítják a Perzsa-öböl országaiban kitermelt olaj jelentékeny részét, mintegy 51 milló tonnánnyit, ami a világ olajszállításának kb. 5 %-a [80-as évek]. Megszámlálhatatlan más teherhajó is közlekedik erre, rakományuk: foszfor, vasérc, gabona, szén, bauxit és egyéb áru. Ezen az ömlesztett rakományon kívül rengeteg ipari terméket is visznek a hajók a Szuezi-csatornáig és onnan délre, majd nyersanyaggal megrakodva térnek vissza. Nagy részük Nyugat-Európa és Észak-Amerika különböző kikötőiből indul. A Szuezi-csatorna 1974-ben újrakezdett munkálatainak hatására a szállított áru mennyisége megnőtt. Ha a csatornát tovább szélesítik, emelkedni fog az olajszállító hajók száma is.

A szoros méreti, különösen ekkora megterhelés mellett, igen megnehezítik a hajózást. Ne feledjük, hogy egy tizennégy kilométer széles csatornán óránként átlag nyolc hajó halad át. A hajók méreteit és mozgási sajátosságait figyelembe véve olyan forgalom ez, mint egy nagyváros utcatorkolatában a gépkocsik áradat; könnyen kerülhet sor karambolra. A part menti országokat főként az olajszállító tankhajók összeütközéseiből eredő komoly katasztrófa veszélye nyugtalanítja, hiszen ez a környezetszennyezést növeli, és a turistaforgalom esélyeit csökkenti. Ezért a Gibraltári-szoros számára kidolgoztak egy olyan rendszert, amely a szállítóhajók áradatáét irányítja. A Földközi-tenger irányába igyekvők csak szorosa a déli, az óceán felé haladók pedig csak az északi part mentén hajózhatnak- tehát szabályos jobb oldali közlekedést vezettek be. Ám hogy a dolog mégse legyen olyan egyszerű, a szoros forgalmát tovább bonyolítja az Európa és Afrika közötti rendszeres kompforgalom Algeciraból Ceutába és Tangerba, illetve Gibraltárból Tangerba, tehát keresztirányban.

Gibraltár

A hajózást a szoros természeti adottságai is veszélyeztetik. Az óceánból a Földközi-tenger irányába hatalmas felszíni áramlatok haladnak. Az erős széllel együtt ez a tényező komoly veszélyt jelent. A helyzetet tovább bonyolítja a dagály és a gyakori köd is. A keleti és a nyugati szél váltakozva tör a szorosra. Gibraltár szomorú hírnévre tett szert, mert igen sok hajótörésnek volt színhelye. Némelyikhez legenda is fűződik.

Az 1879-83-as, úgynevezett nagy ostrom idején, amikor a spanyolok megpróbálták kiverni az angolokat Gibraltárból, az orkán és a dagály húsz angol élelemszállító hajó közül tizenhatot elsodort. Ezek csak néhány nap múlva tudtak kikötni, miközben kétségbeesetten várták őket a kiéhezett katonák. A egyik legdrámaibb esemény 1891-ben játszódott le Gibraltár kikötőjében, amikor az Utópia nevű gőzhajó 550 utassal a fedélzetén elsüllyedt. A katasztrófa egyik oka egy hirtelen támadt vihar volt, amely az utasszállítót egy angol hadihajó páncélozott orrához csapta. Ráadásul a dühöngő vihar lehetetlenné tette a mentést.

Nyaralás Spanyolországban
Benalmádena látnivalók és programok családosoknak
További utazási ajánlatok

Dubai programok magyarul
Bled szállás
San Marino látnivalók
Stuttgart szállás