A szakértők már egy ideje kongatják a vészharangot az elszabaduló gabonaárakkal és takarmányárakkal kapcsolatosan. A tendencia mind rövid távon és hosszú távon hatással lesz az állattenyésztésre, és a takarmánypiacra egyaránt.
A magyar állattartók számára egyenlőre kérdéses hogyan tudnak reagálni az árrobbanásra, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a takarmányozási gondok mellett az afrikai sertéspestis, a koravírus-járvány, de még a madárinfluenza is sújtotta az ágazatot. Ugyanakkor az is a napokban derült ki az Unió Számvevőszékének jelentéséből, hogy a 2014-2020 közötti közös agrárpolitika (KAP) nem járult hozzá kellő módon az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenéséhez: nevezetesen olyan tevékenységek élveztek támogatást, mint a biogazdálkodás és a nagymagvú hüvelyesek termesztése, amelyek esetében igaz, hogy a műtrágya használata csökkent, de nem egyértelmű a kibocsátást csökkentő hatásuk. A jelentésben azt is megállapították, hogy a mezőgazdaságból származó kibocsátás ötven százaléka az állatállománytól származó kibocsátásnak tudható be, elsősorban a szarvasmarha állománynak, amelyet tovább növel az állati takarmány előállításából származó kibocsátás is.
Hogy jó hírekről is hírt adjunk újra megnyílt a VP2-4.1.1-20 állattartó telepek fejlesztése felhívás, amely tavaly év végén indult. A meghirdetett négy szakaszból a másodikra július közepétől, pontosan 2021. július 14. – 2021. július 27. között lehet kérelmet benyújtani. A vissza nem térítendő támogatás öt célterületre bontható:
- baromfi telepek korszerűsítése
- sertéstartó telepek korszerűsítése
- szarvasmarha telepek korszerűsítése
- juh és kecsketartó telepek korszerűsítése
- egyéb állattartó telepek korszerűsítése (például ló, strucc, méh, fácán, csincsilla stb.)
A pályázattal a mezőgazdasági termelők egyes csoportjait, valamint fiatal mezőgazdasági termelőket kívánják támogatni, és olyan versenyképes állattartó telepeket megvalósítani, amelyek megfelelnek a mai kor kihívásainak, és környezetvédelmi aspektusainak.